Sérülés vagy sűrített levegős búvárkodás során gázbuborékok kerülhetnek a vénás keringésbe. A tüdő – a buborékok méretétől és mennyiségétől függően – általában képes kiszűrni ezeket. Ha azonban a buborékok nem szűrődnek ki, elakadhatnak a tüdő hajszálereiben, vagy az artériás keringésbe jutva elzárhatják a véráramot. Ezt az állapotot nevezzük gázembóliának.

A gázembólia kialakulásának lehetséges okai:

Tüdősérülés (barotrauma), például gyors nyomásváltozás esetén.

Intravénás levegőinjekció, amely ritka, de súlyos komplikáció lehet.

Sebészeti beavatkozások, amelyek során levegő kerülhet a vérkeringésbe.

Hyperoxia (túlzott oxigénbevitel) miatti mérgezés.

A tünetek általában másodperceken vagy perceken belül jelentkeznek, és attól függően, hogy a gázbuborék melyik verőeret zárja el, az alábbiak fordulhatnak elő:

Eszméletvesztés

Zavartság

Neurológiai tünetek (például bénulás vagy beszédzavar)

Szívritmuszavar

Súlyos esetben hirtelen szívmegállás

A gázembólia rendszerint sürgős, intenzív osztályos ellátást igényel.

A hiperbár oxigénterápia (HBOT) hatékony kezelési módszer, mert:

Csökkenti a buborékok térfogatát, így azok tovább haladhatnak a véráramban, míg a tüdő ki nem szűri őket.

Segít a nitrogén eltávolításában, amely tovább csökkenti a buborékok méretét.

Javítja a szövetek oxigénellátását, így csökkenti a hipoxia (oxigénhiány) okozta gyulladásos duzzanatot.

Rövidíti a gyógyulási időt és mérsékli a szövődményeket.

A gázembólia az I. típusú indikációk közé tartozik, ami azt jelenti, hogy az orvostudomány jelenlegi álláspontja szerint a hiperbár oxigénkezelés kiemelten ajánlott és kritikus fontosságú a gyógyulás szempontjából.