A daganatos betegségek kezelésének módját több tényező határozza meg, például a daganat típusa, elhelyezkedése, szövettani jellemzői és kiterjedtsége. Az egyik leggyakoribb kezelési forma a sugárkezelés, amely nemcsak a daganatos, hanem az egészséges, gyorsan osztódó sejteket is károsíthatja.

A sugárkezelés leggyakrabban a fej-nyak területét és a kismedencei szerveket érinti. Mellékhatásai a besugárzott területen jelentkeznek, például a szájnyálkahártyán, a hólyagban és a bélfalban duzzanat, gyulladás, fekély vagy akár vérzés is előfordulhat. Súlyos esetekben ez szövetelhaláshoz vezethet.

• A csontelhalás elsősorban a szájüregi daganatok sugárkezelése után alakul ki, főként az arccsont vagy az állkapocs területén. A gége sugárkezelése szintén vezethet porcelfajuláshoz.
• A sugárkezelés által okozott szövetkárosodás kezelésére ajánlott a hiperbár oxigénterápia (HBOT). Ez a terápia elősegíti a sérült szövetek regenerációját, gyorsítja a gyógyulást és csökkenti a szövődmények kockázatát.
• A csontszövet oxigénellátása eleve gyenge, ezért lassan gyógyul. A hiperbár oxigénterápia javítja az oxigénellátást, elősegíti az egészséges csontsejtek osztódását, csökkenti az ödémát és a gyulladást, valamint serkenti az új hajszálerek képződését. A kezelés különösen hasznos a szájüregben, ahol anaerob baktériumok találhatók, mivel a HBOT antibakteriális hatással is bír.

Állkapocs-károsodás esetén a hiperbár oxigénterápia megkezdése már a sebészeti vagy fogászati beavatkozás előtt ajánlott, majd a műtét után is folytatható a gyorsabb gyógyulás érdekében.

A HBOT lerövidíti a gyógyulási időt, csökkenti a szövődmények előfordulását, illetve súlyosságát. A besugárzás utáni csont- és lágyszöveti károsodás kezelése az elfogadott indikációk közé tartozik, azaz az orvostudomány mai állása szerint a hiperbár oxigénterápia egyértelműen előnyös hatású.

A kezelés pontos menetéről és a szükséges alkalmak számáról orvosi konzultáció során lehet dönteni.